Ismert gyorséttermekben vagy utcai bódéknál egyaránt ehetünk a nagyközönség körében hatalmas népszerűséggel bíró gyorskajából, azaz a hamburgerből. Mint tudjuk, a szendvicseknek nincs jó élettani hatásuk (sőt), de a mai „kultúra” és étkezési szokásokba kelletlenül is beette magát, az általunk nagy örömmel habzsolt puffancs-hús-zöldség kombó.
A fenti nyakatekert mondat után, nézzük meg kicsit tüzetesebben a szendvicsek „királyait”. A közhiedelemmel ellentétben a hamburgert nem Amerikában találták fel. Nincsenek arról pontos feljegyzések, hogy mikor és kik voltak az elsők, akik szendvicsburkolásra adták a fejüket, de arról biztosan tudni, hogy a tatárok előszeretettel fogyasztottak vagdalt húst (tatárbifszteket), míg Európában John Montagu feltalálta a szendvicset. Nagyjából ezen alapanyagok kombinációjából jött létre a különböző fűszerekkel és zöldségekkel megspékelt szendvicstorony.
A burger...
Számos filmben vagy sorozatban találkozhattunk a hízókúra egyik alapanyagával: a Super size me gyakorlatilag a gyorskaják élettani hatásairól szól, A Fald fel Amerikában, egy tengerentúli kalandor próbálja meg legyőzni a legőrültebb junk foodokat, míg a Ponyvaregényben Jules faggatja arról a behajtásnál Marcellus Wallace adósait, hogy éppen milyen szendvicset reggeliztek.
Aláírom, hogy a jól elkészített burgerek finomak, és időnként nem baj, ha megkóstoljuk őket, de ne feledjük, csak mértékkel fogyasszunk belőlük!
Jules (balra) és Vincent
Aki akciósan szeretne burgerezni, az kattintson ide!
