Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Néhány szó a hamburgerről

Címkék: ponyvaregény, hamburger

Ismert gyorséttermekben vagy utcai bódéknál egyaránt ehetünk a nagyközönség körében hatalmas népszerűséggel bíró gyorskajából, azaz a hamburgerből. Mint tudjuk, a szendvicseknek nincs jó élettani hatásuk (sőt), de a mai „kultúra” és étkezési szokásokba kelletlenül is beette magát, az általunk nagy örömmel habzsolt puffancs-hús-zöldség kombó.

A fenti nyakatekert mondat után, nézzük meg kicsit tüzetesebben a szendvicsek „királyait”. A közhiedelemmel ellentétben a hamburgert nem Amerikában találták fel. Nincsenek arról pontos feljegyzések, hogy mikor és kik voltak az elsők, akik szendvicsburkolásra adták a fejüket, de arról biztosan tudni, hogy a tatárok előszeretettel fogyasztottak vagdalt húst (tatárbifszteket), míg Európában John Montagu feltalálta a szendvicset. Nagyjából ezen alapanyagok kombinációjából jött létre a különböző fűszerekkel és zöldségekkel megspékelt szendvicstorony.

Burger

A burger...

Számos filmben vagy sorozatban találkozhattunk a hízókúra egyik alapanyagával: a Super size me gyakorlatilag a gyorskaják élettani hatásairól szól, A Fald fel Amerikában, egy tengerentúli kalandor próbálja meg legyőzni a legőrültebb junk foodokat, míg a Ponyvaregényben Jules faggatja arról a behajtásnál Marcellus Wallace adósait, hogy éppen milyen szendvicset reggeliztek.

Aláírom, hogy a jól elkészített burgerek finomak, és időnként nem baj, ha megkóstoljuk őket, de ne feledjük, csak mértékkel fogyasszunk belőlük!

Pulp fiction, ponyvaregény

Jules (balra) és Vincent

Aki akciósan szeretne burgerezni, az kattintson ide!

 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Karinthy Frigyes (1887-1938) a Nyugat első nagy nemzedékének tagja, sőt mi több különc karaktere volt. Karinthy legjellegzetesebb vonása a különös, parodisztikus hangnem, és a furcsa, mesterire fejlesztett fekete humor.

Karinthy 15 évesen robbant be magyar irodalomba, amikor megírta a Nászutazás a föld középpontján keresztül című parodisztikus regényét. 1907-ben az ifjú író megismerkedett Kosztolányi Dezsővel és Csáth Gézával, utóbbi beavatta őt a freudizmus részleteibe, amely nagy hatással volt rá a pályája során.

Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes

A Nyugat 1908-től folyamatosan közölte a parodizáló művész alkotásait.

Karinthy egyik legemlékezetesebb műve az Így írtok ti című kötet, amelyben gyakorlatilag kivétel nélkül kifigurázza a régmúlt és a saját korabeli művésztársait. A könyv érdekessége egyébként, hogy azon olvasók, akik nem ismerik a parodizált költők és írók stílusát (csak azok érthetik Karinthy humorát ebben a könyvben, aki jártasak a szépirodalomban, hiszen a nagy művészek stílusbeli jellegzetességeit emeli ki Karinthy), gyakorlatilag úgy olvashatják végig a könyvet, mintha az Karinthy életművének egyik sajátos válogatása lenne.

Bár az Így írtok ti humorának megértéséhez alapos irodalmi előismeret szükséges, Karinthy Humoreszkjei élvezéshez már nem kell visszaemlékezni a magyar órák tanulmányaira.

Akik esetleg a misztikus világ kifigurázása is érdekel, annak feltétlenül el kell olvasnia a Mennyei riport című „fantasztikus” túlvilági korszatírát.

Ha valaki kedvezményesen szeretne bevásárolni Karinthy műveiből, az ide kattintva megteheti.

 

 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Kirándulás a szlovén Alpokba

Címkék: Szlovénia, síelés, Bohinj

Még mindig a síelésről, és a hegyvidéki kikapcsolódásról ábrándozunk soron következő bejegyzésünkben.

Bohinj

Sípálya Bohinjban

Mint tudjuk, Szlovénia hazánkkal határos ország, és igencsak kedvező adottságai vannak a mindössze 2 millió főt számláló kis nemzetnek. A tenger elérhetősége mellett csodálatos hegyek tarkítják dél-nyugati szomszédunkat, amelynek legmagasabb hegycsúcsa a 2,864 méteres Triglav.

Bohinj-tó

A bohinji tó a hegyről

Az általunk kinézett aktuális ajánlat Szlovénia észak-nyugati felébe, egészen pontosan Bohinj régióba szól, ahol megtalálhatók az Alpok déli vonulatai is (köztük a Triglav heggyel).

A szállással és ellátással kapcsolatos információk ide kattintva érhetők el, de annyit még mindenféleképpen szeretnénk hozzáfűzni a kuponhoz, hogy mind a kikapcsolódásra, mind a síelésre vágyók meg fogják találni a számukra leghasznosabb elfoglaltságot.

Bohinj

A tó és hegyvidék látványa

Komment 0 | Reblog! 0 |

Meccsnézés Milánóban? Fociőrültek, kapaszkodjatok!

Címkék: AC Milan, Seria A, Fiorentina, Zlatan Ibrahimovic

Olaszország Európa egyik legszebb helye, ez nem is lehet vitás, míg Milánó az egyik legnagyobb városnak számít az öreg kontinensen, amely kicsit sem elhanyagolható gazdasági, divatbeli és sportbeli befolyással (hatalommal) bír.

Nos, akik követik a labdarúgást, azok pontosan tudják, hogy Milánóban a világ élgárdái közül kettő is a Guseppe Meazza (másik nevén San Siro) stadionban kergeti a labdát. Az egyik csapat az évek óta a csúcson lévő (mostanság inkább bukdácsoló) Inter, míg a másik az ismét új erőre kapó (Berlusconi kezében lévő) AC Milan. A nemrégiben talált ajánlat az utóbbi milánói gárda meccsére biztosítana jegyet és szállást. Az ellenfél egyébként nem más, mint a firenzeiek büszkesége, azaz a 2009-ben (a BL keretei között) Budapesten is megforduló Fiorentina lesz.

AC Milan ultrák

Garantált lesz a jó hangulat a meccsen

Akiknek ez még mindig nem mond túl sokat, hadd soroljak fel néhány nevet a két alakulatból: Nesta, Gattuso, Seedorf, Boateng, Robinho, Pato, Inzaghi és Ibrahimovic a hazaiak, míg Boruc, Montolivo, Jovetic, Amauri és De Silvestri a vendégek sorait erősíti.

Az április 7-i találkozó (az időpont a Bajnokok Ligája meccsek miatt még változhat) esélyese a pillanatnyilag a tabellán második helyet elfoglaló Milan, ám a tízedik pozícióban tanyázó firenzeiek bárkire komoly fenyegetést jelenthetnek.

San siro, Guseppe Meazza

A San Siro lenyűgöző látványt nyújt

Rangadó egy fantasztikus stadionban, várhatóan 75,000 nézővel (azaz nagyszerű hangulatban), Milánóban.

Szerintem ennél többet nem is kell mondani… 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Egy kis filmnézés: Éjfélkor Párizsban

Címkék: owen wilson, adrien brody, woody allen, Éjfélkor Párizsban

Az Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris) című film idén már Golden Globe díjat nyert, és jelölést kapott az Oscarra a legjobb film kategóriában. Az alkotás Woody Allen agyszüleménye, és meg kell hogy mondjam, nagyszerű művet tett le az asztalra.

A főszerepet Owen Wilson játssza, ám ez nehogy valakit elijesszen, ugyanis az eddig nem túl kirívó színészi „produkcióval előrukkoló” hollywoodi sztár most tényleg odateszi magát. Röviden a történet (lényegesebb spoiler nélkül): adott egy házaspár Inez (Rachel  McAdams) és Gil (O. Wilson), akik elkövetkezendő házasságukra készülnek, de előtte kiugranak a kő gazdag papához és mamához Párizsba.

Gil

Gil a mai Párizsban bandukol

Inez és Gil furcsa pár, hiszen a menyasszonyt csak a boltok és a felső tízezer életmódja érdekli, és szíve szerint minél előbb menne vissza az imádott USA-ba, míg az íróként tevékenykedő Gilt magával ragadja Párizs.  Gil eddig hollywoodi bértollnok volt, forgatókönyveket írt, ám most egy komoly műre készül, amihez ihletet szeretne meríteni a francia főváros segítségével. 

Az elvarázsolt főhös többször is megjegyzi, hogy számára az 1920-as évek Párizsa az aranykor, ő legszívesebben akkor szeretne élni. Az egyik éjjel Gil nem tart feleségével, aki inkább a sznob barátaival múlatja az időt, és a különc író sétálgatni kezd a városban. Ahogy az óra elüti az éjfélt, fura dolog történik: megjelenik egy nagyon régi típusú, ám elegáns kocsi, amelyből néhány bohém fiatal iszogatásra invitálja Gilt. A fiatal amerikai beszáll, majd elkezdődik az „utazás”: Gil a 20-as évek Párizsában találja magát, és legnagyobb bálványaival, Hemingway-jel, Fritzgeraldékkal, Dalíval és Picassóval is találkozik. Gil először nyilván nem akar hinni a szemének és a fülének, hiszen 90 évet visszautazott a múltba, ám mire felfogná az egészet, ismét a valódi, mai Párizsban találja magát.

Gil immár az "aranykorban"

Inez (és kedves szülei) egyre gyanakvóbban figyelik Gilt, aki éjszakánként rejtélyes sétákra (azaz időutazásokra) indul. Inez édesapja még nyomozót is fogad, aki követi a leendő vőt, ám a detektív furcsa körülmények között eltűnik.

A film gyakorlatilag azt mutatja be, hogy a művészek, éljenek is bármelyik időben, mindig a múltat tartják a legszebb korszaknak, míg a hétköznapi embert abszolút nem érdekli a múlt és a jelen (illetve a jövő) közti érték -és világszemléletbeli eltérés.

dalí

Dali a rinocéroszokról elmélkedik

Merre vezet Gil szentimentalista utazása, kikkel találkozik, és milyen kalandokba keveredik a jelenből elvágyódó művész? Milyen volt Párizs az „aranykorban”? Ha már itt tartunk, mi is lett a nyomozóval? Ezekre a kérdésekre felel ez a nagyszerű, másfél órás film.

Aki kedvet kapott Párizs megismeréséhez, annak egy másik alkotást, Nádudvari Anna művét tudnám ajánlani.

Jó filmezést, és kellemes olvasást mindenkinek! 

Komment 0 | Reblog! 0 |

Követők

Kupongéniusz